Egy MH-47 Chinook a 160. SOAR kötelékéből. A SEAL-ek többnyire a Hadsereg elit repülőezredének gépeit veszik igénybe.
GYORSKÖTÉL

A helikopterből kötéllel történő leereszkedés hatásos módszer egy kis méretű egység földre juttatására. Az egyik módszer, amelyet leginkább a különleges egységek alkalmaznak, a gyorsköteles leereszkedés. Ezt a technikát, amit a britek dolgoztak ki, a SEAL-eknél Marcinko Hatos SEAL Csapata vezette be. A gyorskötelet nejlon anyagból fonják 18, 27 és 36 méter hosszúságban, az átmérője 5 centiméter. A H-6 és H-60-as típusok oldalajtaiban, míg a H-46, H-47 és H-53-as helikopterek oldalajtai mellett a hátsó rámpánál is rögzíteni lehet a gyorskötelet tartó kart. A művelet előtt mindig ellenőrizni kell a kötelet, hogy biztonságos-e a használata.
 
Az alegységet szállító helikopter alacsonyan repül, hogy radarral ne lehessen bemérni. A kirakó körlethez közeledve a HRST felelős továbbítja a SEAL-eknek a 3 perces és az 1 perces figyelmeztetéseket. Az 1 perces figyelmeztetés előtt a SEAL-eknek készen kell állniuk a helikopter elhagyására. Az ereszkedés közben a SEAL-ek csak a kezüket használhatják a fékezésre, mivel ha lábbal fékeznének, a bakancsok annyira elkoptatnák a kötelet, hogy az már veszélyes lenne az utolsó néhány embernek. A kezükre vastag bőr vagy kevlár tenyérrésszel készült kesztyűt húznak, hogy védjen a súrlódás keltette hőtől. Kilépéskor a SEAL-ek kilencven fokkal elfordítják a testüket, és a helikopter orra felé fordulnak. Az ereszkedőknek állandóan figyelniük kell az alattuk lévő társukat. A kötél kétharmadánál kezdenek fékezni, elkerülve, hogy az alattuk lévőre zuhanjanak. Földetéréskor gyorsan eltávolodnak a kötéltől, ezzel helyet adva a többieknek és védekező állást vesznek fel a géptől kb. 20 méterre. Az egész szakasz 20 másodperc alatt a földön van.
 
A gyorsköteles kirakást a SEAL-ek vízen is végrehajthatják, gumicsónakkal együtt. A technikát 20 láb (kb. 6 m) magasságban és 5 csomós (kb. 9 km/h) sebességnél hajtják végre. A CRRC csónakot a motorral, evezőkkel és a rugalmas falú üzemanyagtartályokkal együtt leeresztett állapotban összehajtogatják, és a gyorskötél alsó végéhez rögzítik. A ledobási körzetbe érkezve kilökik a csónakot, majd a SEAL-ek leereszkednek a vízbe, a kötelet követve gyülekeznek a CRRC-nél és létszámellenőrzést végeznek. A gépről ledobják a gyorskötelet, amit a SEAL-ek leoldanak a csónakról és hagynak elsüllyedni. Ezután a kijelölt SEAL-ek felfújják a csónakot és a motort rögzítve előkészítik az indulásra.
SEAL-ek gyorskötéllel ereszkednek le a HSC-84 helikopterszázad HH-60H Seahawk helikopteréről egy gyakorlaton.
ALPIN-TECHNIKA

A másik technika az ereszkedő nyolcas alkalmazásával végzett leereszkedés, az alpin módszer. A SEAL-ek a hevederükön lévő nyolcas formájú eszközzel összekapcsolják magukat a kötéllel. Az ereszkedő nyolcas teszi lehetővé ereszkedés sebességének szabályozását.

Repülés közben folyamatosan közlik a SEAL-ekkel a 20 perces, a 3 perces és az 1 perces figyelmeztetéseket. Amikor a gép a megfelelő pontra ér, 15-20 méter magasságban kifügg. A „Kötelet ki!” vezényszóra a SEAL kidobja a kötelét, majd a „Pozíció!” vezényszóra beáll az ajtóba, és hátradől, míg a teste negyvenöt fokos szöget nem zár be a talajjal. A „Rajta!” vezényszóra ellöki magát a helikoptertől és leereszkedik a földre. Egyszerre általában kettő-négy SEAL ereszkedi le a gép két oldalán.
 
A technikát éjszaka is alkalmazzák, de a SEAL-ek kötéllel ereszkedés közben nem hordanak éjjellátót a csőlátás kialakulásának kockázata miatt. Világító rudat erősíthetnek a kötél rögzítési pontjához és végéhez, ezzel segítve az ereszkedés biztonságos végrehajtását.
 
Az alpin módszer régi technika, de továbbra is fontos a SEAL-ek számára. Akár egy épület oldalán, akár egy hegyoldalon ereszkednek, a technika nagyobb kontrollt kínál, mint a gyorskötél. A gyorskötelezéssel ellentétben a SEAL egyik kezét leveheti a kötélről, hogy a fegyverével tüzeljen vagy hang-fény gránátot dobjon be az ablakon.
Egy SEAL alpin technikával, ereszkedő nyolcast használva ereszkedik le a kifüggő helikopterről.
HELIKOPTERES DESZANT

A helikopteres deszantot víz felett, vagy olyan területen használják, ahol a helikopter nem tud leszállni. A SEAL-ek sokszor „gumikacsát”, vagyis harci gumi rohamcsónakot is visznek magukkal a helikopteren. A csónakmotort, az evezőket, a hátizsákokat és más felszereléseket gondosan lekötözik a csónak belsejében. A H-46-os és H-47-es géptípusoknál a hátsó rámpán lökik ki a gumikacsát, míg a H-60-as helikopternél a géptörzs alatti teherfüggesztő horogról dobják a vízbe.

Függetlenül attól, hogy rámpáról vagy oldalajtóból hajtják végre az ugrást, a következő parancsokat kapják a SEAL-ek: „Biztonsági övet kioldani!”, „1 perc!”, „30 másodperc!!”, „Felkészülni!” és „Rajta!” Éjszaka világító rudakkal leadott jelzésekkel továbbítja a parancsokat az ugrató és mindig ő az utolsó, aki elhagyja a gépet.  A „Rajta!” parancs elhangzása előtt a gumikacsát félig kitolják a rámpán, így az utolsó parancs elhangzásakor könnyebb kilökni. Ezután kidobják a hátizsákokat és más felszereléseket, aztán a SEAL-ek kiugranak. Az oldalajtóból végrehajtott ugráskor a SEAL-ek ellökik magukat a géptől, és a menetirányba fordulva érkeznek a vízbe. Minden SEAL mentőmellényt visel a művelet alatt.

A biztonságos ugráshoz a víznek legalább 4,5 méter mélynek kell lennie, és nem lehetnek benne akadályok. Az ugráshoz a helikopter pilótájának tartania kell a 20 láb (kb. 6 m) magasságot a víz felett, és nem repülhet 20 csomónál (kb. 35 km/h) gyorsabban. Ez nem egyszerű feladat, hiszen ahogy a SEAL-ek egymás után a vízbe ugranak, fokozatosan csökken a szállított teher, így a helikopter emelkedni kezd. Miután vízbe értek, a SEAL-ek jelzik az ugratónak, hogy rendben vannak.
Helikopteres deszant egy HH-60H Seahawk helikopterről. A gépnek biztonságos magasságot és sebességet kell tartania a végrehajtás közben.
A FELSZEDÉS TECHNIKÁI

Helikopterrel mind az úszókat, mind a csónakjukat ki lehet emelni. A legáltalánosabb módszer az úszók felszedésére az erős sodronyból készült létra használata. Amikor a helikopter az úszók fölé ér, kifüggeszkedik, és a HRST felelős leereszti a létrát. A statikus elektromosság miatt az úszók nem nyúlnak a létrához, amíg az el nem éri a vizet. Az első úszó megfogja a létrát és felkapaszkodik, amíg a lábai kikerülnek a vízből, aztán megvárja, amíg a következő SEAL megfogja a létrát, és csak azután folytatja a mászást. Ez segít függőlegesen tartani a létrát a következő mászónak. Miután minden SEAL bent van a gépben, a HRST felelős leoldja, vagy felhúzza a létrát a helikopterbe.

A CRRC gumicsónakot kiemelhetik felfújt és leeresztett állapotban is. A felfújt csónak kiemelésekor a SEAL-ek elhagyják a csónakot, amibe rögzítették a külmotort és a felszerelésüket. A helikopter 20 méter magasan kifügg, leeresztenek egy 4×4 méteres rakományhálót, majd a gép 50 méterre eltávolodik oldalra. A SEAL-ek ráviszik a csónakot a lebegő hálóra, amit ráhajtanak két oldalról és középen rögzítenek karabinerrel. Két SEAL a csónaknál marad, a többiek pedig a géphez úsznak és vagy csörlővel, vagy létrával kiemelik őket. Ezután leeresztenek egy 20 méteres nejlonhevedert a vízre, elvontatják a csónakhoz, a két SEAL rögzíti hozzá a hálót, majd ők is felmennek a gépre. A CRRC függesztménnyel a helikopter sebessége nem lehet nagyobb 150 km/h-nál.

A másik módszernél a SEAL-ek rakományhálóban rögzítik a külmotort és a felszerelésüket, és a helikopter kifügg 50 méterre a CRRC mellett. Két fő kivételével a SEAL-ek a géphez úsznak, és csörlővel vagy létrával felszedik őket. A helikopter ezután kifügg a csónak felett, először felcsörlőzik a csomagot, majd leengedik a hevedert a csónakért, amit a két SEAL karabinerrel rögzít hozzá két ponton, aztán leeresztik. Amikor felemelik, a leeresztett csónak összehajlik és oldalra dől, így kifolyik belőle a víz. Ezután kézzel behúzzák a CRRC-t a gépbe, és rögzítik, nehogy kiessen. Végül a két SEAL-t kiemelik a csörlővel, vagy felmásznak a létrán.

A H-47 Chinook típusú helikopter le is tud szállni a vízre. Ilyenkor a SEAL-ek egyszerűen felhajtanak a gumicsónakkal a helikopter leeresztett hátsó rámpájára. Amikor elérik a rámpát, leállítják a motort, ketten kiugranak és behúzzák a gépbe a csónakot. A motor nélküli csónak felszedéséhez a helikopter csörlőjére akasztanak egy kötelet, amelynek a végére egy kipárnázott súlyt rögzítenek. Ezt a kötelet leengedik a vízbe, és rávontatják a csónakra. A SEAL-ek rögzítik a kötelet a CRRC-hez, amit a csörlővel bevontatnak a helikopterbe.
SEAL-ek másznak fel létrán egy SH-60 Seahawk helikopterre a Little Creek előtti vízen tartott gyakorlat részeként.
SPIE

A különleges járőr kirakás/kivonás (SPIE) módszert sűrű erdőkben, hegycsúcsokon, vízen és olyan területeken alkalmazzák, ahol a helikopter nem képes leszállni. A módszer lényege az, hogy a helikopterből leengedett kötélhez rögzítik magukat a SEAL-ek, majd a helikopter kiemeli és biztonságos területre juttatja őket.
  
Miután a helikopter leeresztette a kötelet, a SEAL alegység parancsnoka jelt ad, hogy a tengerészek foglalják el a kijelölt helyüket a kötél tíz bekötési pontja mentén. Minden SEAL egy speciális SPIE hevedert visel, amelynek két karabinerével rögzíti magát a kötél egyik bekötési pontjához. A fegyvert biztonságosan rögzíteniük kell, nehogy elvesszen repülés közben. A kötelet felemelik, és a szorosan mellé állnak, a repülés irányába fordulva. Ekkor a „Rendben” kézjelet mutatják, jelezve, hogy készen állnak az indulásra. Az alegység parancsnoka és rádiósa a kötél végén lévő bekötőpontokhoz rögzítik magukat, majd a „Rendben” jelet mutatva jelzik a helikopternek, hogy indulhatnak. A helikopter függőleges emelkedésbe kezd, amíg minden terepakadály fölé kerülnek a kötélen lévő SEAL-ek, majd megkezdi a biztonságos területre történő repülést.
 
Ha vízen emelik ki a SEAL-eket, akkor a helikopterben 3-4 mentőmellényt rögzítenek a kötélre, és úgy engedik le. Rákapcsolódáskor a SEAL-ek viselik a búvármaszkjukat, hogy a helikopter rotorja által keltett vízpermetben gyorsabban végrehajthassák a rákapcsolódást.
 
Ha repülés közben a kötélen lévő SEAL-ek közül valaki bármilyen problémát észlel, akkor a fejére teszi a kezét. Erre a jelre a helikopter pilótája a legközelebbi alkalmas területen kényszerleszállást hajt végre. A SEAL-ek földre tételekor az alegység rádiósa segíti a helikopter legénységét a művelet lebonyolításában. Miután lekapcsolódtak a kötélről, a SEAL-ek azonnal a helikopter orra felé indulnak, így a pilóta láthatja, hogy hol van az alegység. Ha ilyenkor valamilyen probléma jelentkezne a helikopteren, a pilóta jobban tudja értékelni a helyzetet, mivel tudja, hogy a SEAL-ek nincsenek a helikopter alatt.
MH-60S Seahawk helikopter emelkedik fel a SPIE kiemelési technikát gyakorló
SEAL-ekkel.
HARCÁSZAT

Levegőben: Helikopteres technikák
A helikoptereket sebességük, hatótávolságuk és emelőképességük kiváló eszközzé teszik a Navy SEAL és a hasonló különleges műveleti egységek ellenséges vonalak mögé juttatására, és onnan történő kivonására. A helikopterek olyan terepen is fel tudják venni a SEAL csoportokat, amelyek nem alkalmasak a leszállásra.
 
A SEAL alegységeket gyakran helikopterrel rakják ki a műveleti területükön, és a kivonásukra is sokszor igénybe veszik. A helikopteres szállítást általában a 160. különleges műveleti repülőezred, a Légierő Különleges Műveleti Parancsnokság, és a Haditengerészet HSC-84 és HSC-85 századainak állománya teljesíti.
 
Bár a helikopterek nem rendelkeznek olyan hatótávolsággal, sebességgel és teherszállító képességgel, mint a repülőgépek, szélesebb feladatkörben bevethetőek. A SEAL-ek tengeri és szárazföldi feladatokhoz egyaránt igénybe vesznek helikoptereket. A szárazföldi feladatokban a helikopter előnye a kerekes járművekkel szemben a gyorsaság, továbbá a rögtönzött robbanóeszközök (IED), amelyek az Irakban elesett amerikaiak többségéért voltak felelősek, teljesen veszélytelenek rájuk nézve, hacsak persze nem pont rajtuk landolnak.
 
Az igénybe vett géptípust a feladat, és a SEAL alegység létszáma határozza meg. A H-6-os helikopter 6 főt, a H-60-as egy 8 fős SEAL rajt, míg a H-46, H-47 és H-53-as típusok egy teljes 16 fős SEAL szakaszt is képesek szállítani, a felszerelésükkel együtt.
NavySEALs.hu