A 7 fős alegységekbe szervezett Scouts & Raiders első európai műveletére a szicíliai partraszállás alatt került sor, az 1943 júliusában megindított Husky hadművelet részeként. A művelet előkészítéseként Phil Bucklew korvetthadnagyot és a felderítőket 2 fős kajakokkal rakták ki a part közelében brit tengeralattjárókról. Az osztagok partra eveztek, felderítették a partot, ellenőrizték a lejtését, víz alatti akadályokat kerestek, majd észrevétlenül visszatértek a tengeralattjáróra.
 
A partraszállás július 10-én kora reggel indult meg 26 partraszállási helyen 170 km hosszúságban a sziget déli és keleti partjain, Licata és Cassibile között. Az amerikai erők a nyugati, a brit-kanadai erők a keleti részen szálltak partra. George S. Patton altábornagy 7. hadseregét Bucklew és csapata kalauzolta partra a déli parton, erős tűz alatt. Egy kis motorcsónakból dolgozva a negyed hold alatt, Bucklew a partraszálló hely egyik végéről a másikra száguldott, kirakva az embereit, akik elemlámpákkal jelölték meg a partraszálló sávokat. Bucklew ezután a német keresőreflektorok fénye alatt kalauzolta partra az érkező csapatokat, miközben többször is eltalálták a csónakját. Ezért a tettéért Phil Bucklew korvetthadnagyot Haditengerészeti Kereszttel tüntették ki.

A Scouts & Raiders tagjai azonban nem ülhettek sokáig a babérjaikon, mivel feladatot kaptak a két hónappal később, 1943. szeptember 9-én megindított Lavina hadműveletben (Operation Avalanche), melynek során a szövetségesek partra szálltak Olaszországban.

Phil Bucklew korvetthadnagy sikeresen végrehajtotta a Zöld Part felderítését, majd őt jelölték ki a partraszálló erő kalauzolására. Ezúttal egy 2 fős kajakot választott a motorcsónak helyett, remélve, hogy így kevésbé lesz látható. Bucklew és a fedélzetmestere, Ray King, egy partraszállítóról indultak el a kb. 50 km-re lévő part felé.

A brit rombolók lőni kezdték a német állásokat. De a brit hajókon nem volt sem radar, sem modern tűzvezető berendezés, és nem voltak képesek magas röppályán lőni a német védelmet. Így alacsonyra céloztak, megpattintva a gránátot a vízen, mintha lapos kővel kacsáztak volna, át az apró kajak felett. „Amikor egy gránát jön feléd abban az össztűzben - emlékezett vissza Bucklew -, az úgy néz ki, mint egy nagy tűzgolyó, és úgy tűnik, pont téged fog orrba találni. Vagy átmegy, vagy nem…”

A hadihajók ágyútüzére számítottak Bucklew-ék. Amivel nem számoltak, az egy másik brit hajó tüze volt, ami ötven rakétavetőt hordozott. „A fejünk fölött mentek el - mondta Bucklew -, a rakétáknak iszonyú hangja van, és a fejünk fölött mentek el süvítve, és nem tudtuk, mi volt az.”

Salernónál a németek sínekre állították a 88 mm-es ágyúikat, és barlangokban rejtették el őket. Az ágyúk előbukkantak, leadtak egy lövést, majd visszagurultak a barlangok mélyére, ahol a szövetségesek hajótüzérsége nem érhette el őket. Bucklew az erős német tűz ellenére sikeresen végrehajtotta a feladatát, és teljesítményét Ezüst Csillaggal jutalmazták.
A Scouts & Raiders tagjai részt vettek 1943 júliusában a Husky hadműveletben, a szicíliai partraszállásban.
A Scouts & Raiders tagjai részt vettek 1943 júliusában a Husky hadműveletben, a szicíliai partraszállásban.
Amerikai csapatok készülnek partra szállni a Sansapor-foknál, miután a Kétéltű Felderítők merész felderítést hajtottak végre.
Amerikai SACO tanácsadó .45-ös Colttal és K-bar harci késsel valahol a japánok által megszállt Kínában.
TOVÁBBI KÉTÉLTŰ FELDERÍTŐ CSAPATOK

Eközben a csendes-óceáni hadszíntér délnyugati részén Daniel E. Barbey ellentengernagy 1943. március 1-én létrehozott egy kétéltű kiképző parancsnokságot az ausztráliai Port Stephens-ben, hogy egységeket képezzen ki hasonló felderítő feladatokra. A Kétéltű Felderítőkként ismert alakulat ugyanolyan feladatot látott el, mint a Scouts & Raiders az európai hadszíntéren. A hivatalos nevén 7. kétéltű erő 1. számú különleges egység egy egyesített amerikai-ausztrál alakulat volt William B. Coultas fregattkapitány irányítása alatt.
 
Az egység sikeresen derítette fel a partraszálló helyeket a Lae-n, Finschavenen és Gasmatán végrehajtott partraszállások előtt. Később ők derítették fel a partot a Gloucester-foki partraszálláshoz is. 1944 elején a Kétéltű Felderítők teljes egészében haditengerészeti egységgé váltak. A más haderőnemektől, illetve az ausztrál egységektől érkező felderítők visszatértek a saját alakulataikhoz.
 
1944 júliusában a Kétéltű Felderítők egykori tagjaiból, a légi hadtestből és a 6. hadsereg Alamo Felderítőiből álló egyesített csapat merész felderítést hajtott végre Sansapornál, Új-Guinea madár forma területének fejénél. A felderítés fontos információkkal járult hozzá a szövetséges repülőterek építéséhez. A Kétéltű Felderítők később segítettek a 6. ranger zászlóaljnak elfoglalni Dinagat és Homonthon szigeteket, navigációs fényeket felállítva, amelyek az inváziós erőket kalauzolták Leytéről a szorosokon keresztül. A 7. kétéltű felderítők a háború alatt a Csendes-óceánon hajtottak végre műveleteket, összesen több mint 40 partraszállásban vettek részt.        
FELDERÍTŐK KÍNÁBAN

A harmadik Scouts & Raiders szervezet Kínában tevékenykedett. A felderítők azért érkeztek Kínába, hogy együtt harcoljanak a Sino-Amerikai Együttműködési Szervezettel (SACO) a megszálló japánok ellen. A felderítők között Phil H. Bucklew sorhajóhadnagy is Kínába érkezett, hogy alkalmas helyeket keressen, ahol az amerikai erők partra szállhatnak, ha ilyen döntés születne. Mivel jelen volt az észak-afrikai, a szicíliai, az olaszországi és a normandiai partraszállásnál is, Bucklew-nál alkalmasabb embert aligha találhattak volna erre a feladatra.
  
Bucklew egy csoport gerillával gyalog indult el Kunmingból. Kulinak álcázta magát, a bő ruhája alá két gránátot és egy .45-ös pisztolyt rejtve, de mivel a mérete miatt így is feltűnést keltett, süketnémának tettette magát. A japánok tudomást szereztek az „amerikai kém”-ről, és a „Big Stoop” nevet kapta tőlük az 1936-ban megjelent Terry and the Pirates című képregény megtermett, néma alakjáról.

A gerillái egyik faluból a másikba vitték, elkerülve a rá vadászó japán járőröket. Egy alkalommal Bucklew egy szénakazalban volt kénytelen elbújni, míg a japán járőr továbbállt. Végül a kis gerillacsoport elérte a tengerpartot, és Bucklew megállapította, hogy a part nem volt megfelelő egy partraszálló művelethez. A jelentését elfogadták. Az amerikai hadvezetés úgy döntött, folytatják az előrenyomulást egyenesen Japán felé, és nem nyitnak új frontot Kínában.

Bucklew újabb feladatot kapott, Amoy-ba (Xiamen) kellett mennie, hogy a japánok után kémkedjen. Az öböl túloldaláról figyelte minden nap a kikötőt távcsövön keresztül, és egy alkalommal három bombázót irányított egy rombolóra, amit a japánok gondosan álcáztak. De Bucklew feladata nem csak megfigyelésből állt; megbízták egy merész rajtaütéssel a japán bázis ellen, hogy megszerezzen egy kódkönyvet, ami az amerikaiak által még fel nem tört néhány kód egyikét tartalmazta. Nagy megkönnyebbülésére ezt a műveletet végül lefújták.

Bucklew még a Távol-Keleten elkezdett  dolgozni a terveken, hogy a Scouts & Raiders 150 tagját Kínába vigyék, és kiképezzék őket „Kétéltű Roger” Csoporttá, egy vízi deszant szabotőrökből álló egységgé, de ez a terv végül sosem valósult meg.                                                                                                                              
TÖRTÉNELEM

II. világháború: Szicília, Salerno és Kína
NavySEALs.hu