Az 1980-as években a kábítószert egyre fenyegetőbb veszélynek értékelték az Egyesült Államok vezetői. Ezt erősíti meg az is, hogy 1986 áprilisában Ronald Reagan elnök aláírt egy nemzetbiztonsági döntési direktívát, amely deklarálta, hogy az Egyesült Államok határain beáradó kábítószereket nemzetbiztonsági veszélynek tekintsék, ezzel lehetővé vált a katonai beavatkozás.
 
Az Egyesült Államokba eljutó kokain közel 80%-a Kolumbiából származott, és ekkoriban a leghatalmasabb drogbáró Pablo Escobar volt, aki az 1970-es években kezdte el kiépíteni hatalmas birodalmát. A szervezete, az El Cartel de Medellin irányította a világ kokainpiacának 80%-át. Az 1989-es Forbes magazin szerint Escobar a világ hetedik leggazdagabb embere volt, 30 milliárd dollárra becsült vagyonnal.
 
1984-ben fordult erőszakos módszerekkel az állam ellen, amikor Kolumbia elkezdett rászállni a kokain exportőrökre, és kiadni őket az Egyesült Államoknak. Escobar számtalan újságírót, bírót, kormányhivatalnokot, és más politikusokat zsarolt meg, és gyakran saját kezüleg végezte ki azt, aki nem akart együttműködni. Escobar kegyetlenségéről tanúskodik, hogy az emberei csak 1991 januárja és májusa között 400 rendőrt öltek meg.
A DEVGRU és a Delta Force kis csoportja titokban érkezett Kolumbiába a bujkáló drogbáró, Pablo Escobar felkutatására.
SŰRŰ ÁRNYÉK ÉS KUTATÓ BLOKK

Az Egyesült Államok részvétele az Escobar utáni vadászatban 1989-ben kezdődött, amikor George Bush elnök titkos katonai intézkedéseket hagyott jóvá, hogy segítsenek a kolumbiaiaknak felkutatni a Medellin kartell vezetőit. 1989 augusztusában titokban Kolumbiába küldték a Centra Spike-ot, egy szigorúan titkos katonai egységet, amely telefon- és rádiólehallgatással történő követésre specializálódott. A művelet a Sűrű Árnyék (Heavy Shadow) fedőnevet kapta.
  
Még ebben a hónapban a Delta Force rajtaütést készült végrehajtani egy ház ellen Panamában, ahol jelentések szerint Pablo Escobar tartózkodott. A terv úgy szólt, hogy a Delta elfogja Escobart, aztán átadja a DEA ügynököknek, akik a drogbáró őrizetbe vétele után érkeznek. A rajtaütést azonban törölték, amikor az ügynökök rájöttek, hogy a jelentések hamisak; Escobar nem hagyta el Kolumbiát.
 
A kolumbiai kormány amerikai segítséggel létrehozott egy különleges rendőri egységet, amely Medellinben állomásozott, és amelynek a Medellin kartell vezetői, José Rodriguez Gacha, az Ochoa fivérek és Pablo Escobar levadászása lett a feladata. Az egység a Bloque de Búsqueda, vagyis Kutató Blokk nevet kapta. A Kutató Blokk rendőrei szorosan együttműködött a Centra Spike-kal, többnyire az amerikaiaktól kapott információk alapján hajtották végre a műveleteiket.
 
A Centra Spike-nak 1989 decemberében sikerült José Rodriguez Gacha nyomára bukkannia, aki azonban sosem maradt egy helyben elég ideig, hogy a Kutató Blokk rajtaütést hajthatott volna végre. Gacha végül megállapodott egy kunyhóban Chocón megyében, egy félreeső, sűrű erdővel borított vidéken, a panamai határ közelében. A kolumbiai rendőrök 1989. december 15-e kora reggelére rajtaütést terveztek. Biztos, ami biztos, a Delta Force és a DEVGRU operátorait készenlétbe helyezték a USS America (VC-66) repülőgép-hordozó fedélzetén, amely a partok előtt hajózott. Amint a kolumbiai rendőrség AH-6-os helikoptereit meghallották, Gacha és a tizenéves fia, Freddy, az öt testőrükkel együtt kirohantak a házból és egy közeli banánültetvényre menekültek, azonban a helikopterek géppuskái végül végeztek velük.
A HAJTÓVADÁSZAT

1990 első néhány hónapjában a Kutató Blokk egyik rajtaütést a másik után hajtotta végre a drogbáró feltételezett rejtekhelyei ellen, de mindig túl későn érkeztek a speciálisan képzett rendőrök. A nagy nyomás miatt azonban Escobar felajánlotta a kolumbiai kormánynak, hogy öt évre börtönbe vonul abban az esetben, ha nem adják ki az Egyesült Államoknak. A kormány elfogadta ezt az ajánlatot, így a drogbáró beköltözött a saját maga által épített luxusbörtönbe, a La Catedralba.
 
Miután négy emberét megkínoztatta és megölette a La Catedralban, a kolumbiai kormány át akarta szállíttatni egy valódi börtönbe, ezért 1992. július 22-én Escobar megszökött. Az eltűnése után Cesar Gaviria kolumbiai elnök az Egyesült Államok segítségét kérte. George Bush engedélyezte a Delta Force és a DEVGRU kis csoportjának bevetését.
 
A Delta és a DEVGRU civil ruhát viselő tagjai négy nappal Escobar szökése után érkeztek meg Bogotába, egy katonai géppel, ami kereskedelmi járatnak megfelelő festést kapott. Az amerikai nagykövetségre szállították őket, majd onnan továbbmentek Medellinbe, ahol a Carlos Holguin Rendőrakadémia, a Kutató Blokk bázisa lett az otthonuk. A rotációs váltásokban érkező Delta és DEVGRU operátorok maguk nem indulhattak Escobar után, csak kiképzéssel és tanácsadással segíthették a Kutató Blokkot. A munkájuk eredményességét jelezte, hogy 1992 végére Escobar szervezetének 12 fontos tagját likvidálta a Kutató Blokk.
 
Pablo Escobar sem menekülhetett. 1993. december  2-án a kolumbiai rendőrség rádió háromszögeléssel rátalált Escobar rejtekhelyére Medellinben, amikor az túl sokáig beszélt telefonon a fiával. A drogbáró és testőre észrevette a Kutató Blokk közeledő tagjait, és tűzharc tört ki. Escobar a háztetőn keresztül próbált elmenekülni, amikor halálos lövés érte. Mai napig nem tisztázott, ki adta le a végzetes fejlövést.
A Kutató Blokk tagjai Pablo Escobar  holtteste mellett egy medellini háztetőn, 1993. december 2-án.
TÖRTÉNELEM

Kolumbia 1989 - 1993
NavySEALs.hu