1989-re már egy éve diplomáciai feszültség volt az Egyesült Államok és Panama között. Ebben közre játszott, hogy az amerikaiak azzal vádolták a közép-amerikai országot vezető Manuel Noriega tábornokot, az egykori CIA ügynököt, hogy pénzmosásban és kábítószer-kereskedelemben bűnrészes. A diktátor Noriega, aki a bizonyítékok szerint a kolumbiai Medellin kartellel állt kapcsolatban, 1983 óta volt hatalmon. 1989. május 7-én népszavazást tartottak Panamában, amelyben a Noriega-kormány jelöltje vereséget szenvedett, ám a diktátor nyomására mégis győztesnek hirdették ki. A legtöbb szavazatot kapó Guillermo Endarát a nyílt utcán verték össze Noriega katonái.
 
1989. október 3-án Moises Giroldi őrnagy vezetésével panamai katonatisztek egy csoportja puccsot kísérelt meg Noriega tábornok megdöntésére, de a diktátorhoz hű erők leverték őket. December 15-én a panamai képviselőház Noriegát kiáltotta ki államfőnek és hadiállapotot fennállását jelentették be Panama és az Egyesült Államok között. Másnap Robert Paz amerikai tengerészgyalogos hadnagyot egy ellenőrzőpontnál panamai katonák agyonlőtték. Adam Curtis SEAL sorhajóhadnagy, aki az országban állomásozó SBU-26 különleges hajós egységhez volt vezényelve, szemtanúja volt az esetnek. A panamai katonák elfogták, vallatták és összeverték, míg a feleségét erőszakkal fenyegették.
 
A Fehér Ház és a Pentagon vezetői az incidensre reagálva megvizsgálták a katonai beavatkozás lehetőségét. George H. W. Bush elnök a megszállás okaiként a következőket jelölte meg: a Panamában lévő amerikai állampolgárok életének megóvása; a demokrácia és az emberi jogok védelme; kábítószer-kereskedelem elleni harc; és a Panama-csatorna semlegességét szabályozó Torrijos-Carter szerződés sértetlenségének biztosítása. Az Igaz Ügy (Just Cause) fedőnevet kapó hadművelet megkezdését 1989. december 20-ára, helyi idő szerint 01.00-ra tűzték ki.
Az 1989 decemberi Igaz Ügy hadművelet végrehajtásában szerepet kaptak a különleges műveleti erők, köztük a SEAL-ek is.
KÜLÖNLEGES MŰVELETI KÖTELÉK

Az Igaz Ügy hadművelet alatt az Egyesített Különleges Műveleti Harci Kötelék (JSOTF) volt a Dél Egyesített Harci Kötelék (JTFS) különleges műveleti komponense. A JSOTF, melynek Wayne A. Downing vezérőrnagy volt a parancsnoka, kisebb harci kötelékekből állt: Task Force Red (a 75. ranger ezred), a Task Force Black (Különleges Erők) a Task Force White (SEAL-ek és Különleges Hajós Egységek), valamint a Task Force Blue (DEVGRU) és a Task Force Green (Delta Force). Ezeket a harci kötelékeket lélektani hadviselési és polgári ügyi egységek, valamint különleges műveleti helikopterek támogatták.
 
A JSOTF fő feladata a H-órában Noriega elfogása és a panamai véderők harcképességének rombolása volt. Mint kiderült, az amerikai erők nem ismerték Noriega pontos tartózkodási helyét, ennek megfelelően a JSOTF a H-órakor a panamai véderők elleni bevetésekre, a Comandancia (a panamai véderő főparancsnoksága Panamavárosban) elleni támadásra és egy amerikai állampolgár kiszabadítására koncentrált.
 
A haditengerészeti különleges hadviselési erők elsődleges feladata három részből állt: megakadályozni a panamai véderőket (PDF), hogy a járőrhajóikat használják a Balboa kikötőben; megakadályozni, hogy Noriega használja a saját sugárhajtású repülőgépét a Paitilla repülőtéren; és elszigetelni a PDF erőket a Flamenco-szigeten.
Az SBU-26 PBR járőrhajója járőrözik a Panama-csatornán. A SEAL-ek és az SBU egységek a Task Force White részét képezték
TÖRTÉNELEM

Panama: Igaz Ügy hadművelet
NavySEALs.hu