A sandinisták 1979-es sikeres forradalma a nicaraguai Somoza rezsim ellen felbátorította a forradalmi mozgalmakat szerte Közép-Amerikában, így annak legkisebb államában, Salvadorban is. Ráadásul az 1979 októberi puccs, amely új katonai kormányt eredményezett, káoszba döntötte az országot. A salvadori fegyveres erőket megosztották a reformokat javasló és az azokat ellenző katonatisztek.

A kormányban lévő káosz és a rezsim népszerűtlenségének eredményeként gerillaháború tört ki 1980-ban, és a jelentősebb felkelő csoportok egy nagy szövetségben, a marxista Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Frontban (FMLN) egyesültek. A jobboldali szervezetek, köztük a fegyveres erők, kegyetlen orvgyilkos programmal válaszoltak, amit „halálosztagok” hajtottak végre. Bárkit meggyilkoltak, akit baloldali érzelműnek gondoltak. Az erőszak elharapózott.
 
1981 januárjában a már csaknem 10000 harcost számláló felkelők egy utolsó offenzívára készültek, hogy elfoglalják Salvadort és megdöntsék a kormányt. A felkelők győzelmének nagy valószínűsége felriasztotta az utolsó napjait betöltő Carter adminisztrációt, amely katonai és pénzügyi segítséget nyújtott a salvadori rezsimnek, amit még mindig jobbnak tartottak, mint egy újabb marxista forradalmi kormányt.
A SEAL-ek 1981-től segítették a Katonai Csoport munkáját, kiképezve a salvadori
haditengerészet egységeit.
KATONAI CSOPORT

Az első amerikai tanácsadók 1979 novemberében érkeztek Salvadorba, és a Carter adminisztráció végére összesen 19 települt a közép-amerikai országba. Ronald Reagan elnöksége alatt is folytatódott ez a feladat, és 1981 márciusára tovább növekedett a Katonai Csoporthoz (MILGROUP) vezényelt tanácsadók száma. Az első tanácsadó csoport tagjai Salvador különböző katonai körzeteibe települtek, és megdöbbentek attól, amit láttak. A vidéki területeken mintha anarchia lett volna, katonák csoportjai terrorizálták a lakosságot. Az amerikai tanácsadóknak azonnali intézkedéseket kellett hozniuk, hogy növeljék a salvadori fegyveres erők tagjainak professzionalizmusát.
 
A Kongresszus 55 főben szabta meg a salvadori Katonai Csoporthoz küldött tanácsadók létszámát. A MILGROUP-hoz tartozott egy 6 fős Haditengerészeti Kiképző Csapat (NTT) is, amelynek a salvadori haditengerészetet kellett hozzásegítenie ahhoz, hogy a baloldali gerilláknak szánt tengeri fegyverszállításokat képes legyen sikerrel megállítani. Az FMLN-t különböző kommunista országok támogatták, amint azt a rajtaütések során talált csehszlovák, kelet-német, bolgár és magyar fegyverek bizonyították.
 
A La Marina Nacional, vagyis Nemzeti Haditengerészet fő bázisa és kiképző központja La Uniónban volt, az ország keleti részén, a Fonseca-öböl partján, ami Salvadort és Nicaraguát elválasztja. A kezdeti kiképzést egy SEAL kontingens végezte, amely 1981 elején érkezett La Uniónba. Az Egyesült Államok 6 Piranha motorcsónakot is biztosított a zászlóaljnak, ezek lényegében Boston Whaler típusú rohamcsónakok voltak, M-60-as géppuskákkal és rádiólokátorral felszerelve.

A salvadori haditengerészek kiképzése nem bizonyult könnyű feladatnak. Olyan emberekből, akik örömüket lelték a civilek zaklatásában, és akiknél a kihallgatás úgy működött, hogy az elfogott gerillának először az ujjait vágták le, aztán a kezeit, a SEAL-eknek professzionális tengerészeket kellett faragniuk, akik tiszteletben tartják az emberi jogokat. Hosszú idő és nagy türelem kellett a berögzült rossz szokások megváltoztatásához.
 
A salvadori haditengerészet első harcra kész egysége a háborúban a Batallón de Fuerzas Especiales/Comandos Navales volt, vagyis a Különleges Erők Zászlóalj/Haditengerészeti Kommandósok. A zászlóaljat SEAL-ek képezték ki, és 1982 végére több mint 100 kommandóst osztottak be a Piranha és Barracuda századaiba. A zászlóalj fegyverzetét is modernizálták. A régi német G-3-as gépkarabélyokat vadonatúj amerikai M-16-osokra cserélték, emellett az Egyesült Államok katonai segélyéből gránátvetőket, géppuskákat, páncéltörő rakétákat és aknavetőket is kaptak. A zászlóalj további kiképzést kapott a zöldsapkásoktól Panamában, és 1987-re elérte a teljes létszámot, körülbelül 450 fővel.

A Comandos Navales tengerészei 1982 és 1986 között számos összecsapásban vettek részt, önállóan vagy nagyobb felkelők elleni műveletek részeként. Piranha csónakokkal járőröztek a Fonseca-öbölben, hogy elfogják a gerilláknak Nicaraguából érkező fegyverszállítmányokat. Kirakást, kivonást és tűztámogatást biztosítottak a part menti FMLN állások ellen intézett támadásokhoz, és közreműködtek a kereskedelmi és halászati kikötők védelmében is. 1982 és 1985 között a Comandos Navales volt az egyetlen salvadori haditengerészeti egység, amely gerillák elleni műveletekben vett részt.
Zöldsapkás tanácsadó tart kiképzést a salvadori katonáknak az M-2 Browning
nehézgéppuska használatáról.
A Haditengerészeti Kiképző Csapat 1981-ben érkezett Salvadorba, hogy kiképezze a helyi haditengerészetet.
SCHAUFELBERGER HALÁLA

Albert Schaufelberger SEAL korvettkapitány volt az Egyesült Államok Haditengerészetének rangidős képviselője Salvadorban. A Katonai Csoport parancsnokhelyettese volt, és egyben a tanácsadók biztonsági tisztje is, így az ő feladata volt az újonnan érkezettek tájékoztatása a biztonsági előírásokról. Ehhez képest több hibát is elkövetett, az egyik az volt, hogy hagyta magát újságírók által lefényképezni a La Union haditengerészeti bázison, és a képe újságokban jelent meg.
 
Schaufelberger néhány hónapja találkozgatott a San Salvadori Közép-Amerikai Egyetem egyik alkalmazottjával, Consuelo Escalante Aguilerával, és szabályos időnként civil ruhában az egyetemhez hajtott, hogy munka után felvegye a lányt. Noha a hét napjait változtatta, az időpont ugyanaz maradt, 18.30 és 18.40 között.
 
1983. május 25-én a szokott időben érkezett az egyetemhez a SEAL tiszt, és megnyomta a dudát a nagykövetség által biztosított páncélozott Ford Mavericken, szokásos módon tájékoztatva a lányt, hogy megérkezett. Consuelo Aguilera kilépett az irodájából és egy fehér Volkswagen mikrobuszt látott odahajtani és megállni Schaufelberger kocsija mellett. Három férfi szállt ki a mikrobuszból; a negyedik a járműben maradt. Az egyik fegyveres egy revolverrel a korvettkapitány kocsija mögé ment, és megállította Consuelo Aguilerát. A második fegyveres biztosító állást vett fel, míg a harmadik odalépett Schaufelberger kocsijának nyitott ablakához, és négy lövést adott le egy .22-es Magnum kaliberű pisztolyból a SEAL korvettkapitány fejének bal oldalára. Sajnálatos módon Schaufelberger járművének légkondicionálója elromlott, ezért eltávolította a golyóálló üveget a kormány felőli oldalon. A merénylet után az elkövetők beugrottak a járművükbe, és elhajtottak.

A korvettkapitánnyal akkor Salvadorban  lévő három SEAL a merényletről értesülve másnap kiment a helyszínre, sörétes puskákkal és MAC-10-es géppisztolyokkal felfegyverkezve. Tudták, hogy Schauferlberger mindig magánál tartott egy pisztolyt, amit vezetéskor a Ford Maverick két első ülése közé dugott. A kérdezősködő SEAL-ek megtudták, hogy ezt a pisztolyt a halott parancsnokuk ölében találták meg, és azzal a tudattal vigasztalódtak, hogy SEAL-hez méltón, fegyverrel a kezében halt meg.
 
A SEAL tiszt elleni merényletet az FMLN alá tartozó Közép-Amerikai Forradalmi Munkáspárt (PRTC) nevű csoport hajtotta végre. Albert Schaufelberger korvettkapitány volt az első amerikai tanácsadó, aki Salvadorban életét vesztette.
Albert Schaufelberger korvettkapitány volt az első amerikai tanácsadó, aki életét vesztette Salvadorban.
MEDCAP

A gerillák elleni harchoz a salvadori katonaság kiképzése mellett fontos volt a helyi lakosság megnyerése is. Az  Egészségügyi Polgári Akcióprogram (MEDCAP) volt az egyik olyan kezdeményezés, amivel ezt a célt próbálták elérni. Ez olyasféle program volt, mint amilyet Vietnamban használtak az amerikaiak, amelynek révén ingyenes orvosi ellátást biztosítottak szegény parasztoknak, és közben információt gyűjtöttek, ami értékes lehetett későbbi műveletek tervezéséhez. A MEDCAP programban Salvador félreeső vidékein rendelőket állítottak fel önkéntes orvosokkal, állatorvosokkal és ápolónőkkel a helyiek és állataik ellátására.

„A MEDCAP, amit ott folytattunk - írta Don Mann a Hatos SEAL Csapatból, aki a programot vezette -, remek információforrásnak bizonyult. A Sierra Madre előhegyeiben indítottuk el őket, az FMLN fellegvárak közelében. A hálás páciensek elárulták, hogy hol voltak a lázadók táborai és milyen útvonalakat használtak a fegyvercsempészethez.”

A salvadori katonaságnak tartott profi kiképzés mellett az ilyen programoknak is volt köszönhető, hogy az 1980-as évek második felére az FMLN lendülete megtört, és 1992. január 16-án békeszerződést írt alá a kormánnyal. Az amerikai katonai tanácsadók eredményes munkája semlegesítette az FMLN katonai erőit, és arra kényszerítette a gerillákat, hogy politikai téren keressenek megoldást a konfliktus rendezésére.
Az SBU-26 Mobil Kiképző Csapata őrhajók kezelésére képezte ki a salvadori tengerészeket.
TÖRTÉNELEM

Salvador 1981 - 1992
NavySEALs.hu