2014. május 1.

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke örömmel adja át az Ezüst Csillagot Gerardo Sosa első osztályú altisztnek az Egyesült Államok Haditengerészetéből feltűnő bátorságért és elszántságért az ellenséggel szembeni harctevékenységben, mialatt szakasz tűzszerészként szolgált a Szigony Haditengerészeti Különleges Hadviselési Harci Egységnél a Tartós Szabadság hadművelet közvetlen támogatásában 2009. április 1-től október 1-ig. 2009. szeptember 7-től 8-ig Sosa altiszt átfigyelést biztosított a Malmand bazár megtisztításához az afganisztáni Kandahár tartományban, amikor elemének parancsnoka nyomólemezes rögtönzött robbanóeszközre (IED) lépett, életveszélyesen megsebesülve, kritikus sérülésekkel és súlyos vérveszteséggel. Sosa altiszt habozás nélkül megtisztított egy átjárót az elemparancsnokig, hogy a csapat szanitéce eljuthasson hozzá és segítséget nyújthasson. Az áldozat mellett újabb IED-t felfedezve, és felismerve, hogy az eleme egy aktív aknamezőn ragadt, területátvizsgálásba kezdett, mire újabb IED-t fedezett fel és hatástalanított, ami bizonyosan további veszteségeket okozott volna. Sosa altiszt kézi területátvizsgálást végzett 200 méteren, hogy megtisztítson egy átjárót a csapatának, amíg biztonságba szállították a sebesült csapattársukat. A merész vezetői képessége, a bátor tettei és a kötelesség iránti teljes elkötelezettsége nagy becsületére vált Sosa altisztnek, és az Egyesült Államok Haditengerészeti Szolgálatának legszebb hagyományait idézte.


Így szól az indoklás, hogy miért kapta meg Gerardo Sosa altiszt az Egyesült Államok vitézségért adható harmadik legmagasabb kitüntetését, az Ezüst Csillagot. Az már nincs benne, hogy a balszerencsés elemparancsnok Daniel B. Cnossen sorhajóhadnagy volt az Egyes SEAL Csapatból, aki az embereit egy magaslatra vezette, hogy onnan adjanak biztosítást a bazár elleni rajtaütéshez, ahol a hírszerzés szerint IED alapanyagokat tároltak. Cnossen sorhajóhadnagy az IED-re lépve ugyan mindkét lábszárát elvesztette, de a csapat szanitécének és a tűzszerész Sosának köszönhetően az életét nem. A sebesült tisztet helikopterrel evakuálták, a rajtaütés során pedig rengeteg kábítószert, kézifegyvert, IED-t és több tonna robbanóanyagot találtak a SEAL-ek.

Ez az incidens jól példázza, hogy a terrorizmus elleni háború elején miért döntött úgy a Haditengerészeti Különleges Hadviselés vezetése, hogy minden hadszíntérre kitelepülő SEAL szakaszba integrálnak két haditengerészeti tűzszerészt. Afganisztán már a szovjetek elleni háború idején a világ egyik legjobban elaknásított országa volt, majd a tálib rezsim 2001 végi bukása után ez tovább fokozódott, ahogy a megszálló koalíciós erők elleni harcban a rögtönzött robbanóeszköz lett a különféle csoportok választott fegyvere. Amikor a 2003 elején kezdődő iraki háború hagyományos harcból felkelésbe ment át, egyre erősödő IED veszéllyel, nagyobb szükség lett tűzszerészekre, mint korábban bármikor.

Az Egyesült Államok Haditengerészetének tűzszerész csapatai az eredetüket a II. világháborúig, pontosabban 1941-ig vezethetik vissza. Akkor állították fel a Haditengerészeti Aknahatástalanító Iskolát és a Haditengerészeti Bombahatástalanító Iskolát. Az utóbbi megalapítója és első parancsnoka Draper Kauffman tartalékos sorhajóhadnagy volt, aki a SEAL-ek elődeinek, a Haditengerészeti Harci Romboló Csapatok (NCDU) és Víz Alatti Romboló Csapatok (UDT) megteremtésében is elévülhetetlen szerepet játszott. A háború után, 1945 novemberében a két iskolát összevonták Haditengerészeti Robbanótest Hatástalanító Egység néven.

1947-ben a Haditengerészet felelőssége lett az összes haderőnem tűzszerészeinek kiképzése, és ez a mai napig így van. A kiképzést a floridai Eglin Légierő Bázison lévő Haditengerészeti Tűzszerész Iskolában tartják. Mielőtt a leendő haditengerészeti tűzszerész odakerül, át kell mennie a 8 hetes újonckiképzésen és a 3 hetes előkészítő tanfolyamon az illinois-i Great Lakes-ben. Aztán 9 hetes búvár kiképzés következik a floridai Panama Cityben, majd megkezdődik a 42 hetes tűzszerész alapkiképzés a Haditengerészeti Tűzszerész Iskolában.

Az alapkiképzésen megtanulják a robbanóanyagok biztonságos kezelését és használatát, ami elengedhetetlen a robbanóanyagok és robbanóeszközök elpusztításához. Megismerkednek a tűzszerészek szerszámaival és módszereivel, amiket robbanótestek felderítéséhez és hatástalanításához használnak. A leendő tűzszerészek megtanulják azokat az ismereteket, amelyek a vegyi és biológiai fegyverek/hatóanyagok azonosításához és leküzdéséhez szükségesek. Elsajátítják az amerikai és külföldi gyártmányú különféle földi, légi és víz alatti lövedékek, gyújtók, rakéták, aknák, gránátok, bombák és torpedók hatástalanítását, de a rögtönzött robbanóeszközök és a nukleáris fegyverek is szerepelnek a tananyagban.

Az alapkiképzés után 4 hét fegyveres kiképzés következik a Mississippi állambeli Gulfportban, majd a 3 hetes ejtőernyős kiképzés vár a tanulókra a georgiai Fort Benningben. A haditengerészeti tűzszerész kiképzés utolsó fázisa a 3 hetes harcászati kiképzés a kaliforniai San Diegóban. Ez többek között tájékozódást, járőrözést, harcászati híradást, kisalegység harcászatot és a helikopteres kijuttatás technikáit öleli fel. A kiképzés végén még állva maradókat a tűzszerész mobil egységekhez (EODMU) vezénylik, ahol a haladó kiképzés után megkezdik a szolgálatukat.

A haditengerészeti tűzszerész feladata a veszélyt jelentő fel nem robbant hagyományos lőszerek, vegyi/biológiai lőszerek és rögtönzött robbanóeszközök azonosítása és hatástalanítása. A tűzszerészek különféle fenyegetésekre és helyzetekre reagálhatnak, minden terepen és éghajlaton, és sok esetben rendkívüli nyomás alatt dolgozva. Afganisztánban védőruhát kell ölteniük a nyár derekán, hogy hatástalanítsanak egy IED-t a 35-40°C-os hőmérsékleten. Máshol hajózási folyosókat kell megtisztítaniuk aknáktól a fagyos vízben. Megint máshol közvetlen támogatást adhatnak harcoló erőknek, vagy éppen a Titkosszolgálatnak segédkeznek a közjogi méltóságok oltalmazásában.

A kitelepülésre készülő SEAL csapatokhoz beosztanak egy 10 fős tűzszerész különítményt, mely az EODMU egységek tapasztalt tagjaiból áll. A tűzszerészek a kitelepülés előtt 6-9 hónappal csatlakoznak a SEAL-ekhez, hogy velük kezdhessék meg az alegység szintű kiképzést. Ez lehetővé teszi, hogy a tűzszerészek elsajátítsák a SEAL-ek taktikáit, technikáit és eljárásait, akikkel majd együtt fognak dolgozni a hadszíntéren. Azt is lehetővé teszi, hogy az emberek megismerjék egymást és kialakuljon az a feltétlen bizalom, ami kisalegységeknél rendkívül fontos háborús körülmények között.

A hadszíntéren a tűzszerészek mindenhova elkísérik a SEAL-eket, és mindig kéznél tartják a szerszámkészletüket, hogy hatástalanítsanak bármilyen bombát, amit találnak. Ott vannak a gyalogos járőrökben és ott vannak a gépjárművekben, hogy a SEAL-ek biztonságban eljussanak a célpontjukhoz, majd onnan vissza a bázisukra. Ha az útvonalon IED-t fedeznek fel, és nem lehetséges kikerülni, a tűzszerészek robbantással vagy más módon hatástalanítják a veszélyt, miközben a SEAL-ek biztosítást adnak nekik, aztán a csoport folytatja az útját a kijelölt feladata végrehajtásához. A munkakapcsolat kétirányú: tűzszerészek támogatják a SEAL feladatokat, és SEAL-ek támogatják a tűzszerész feladatokat.

Az elmúlt bő egy évtizedben a SEAL-ek sikeresen hajtottak végre kinetikus műveletek terrorista elemek és az őket támogató hálózatok ellen. Amíg az ellenség választott fegyvere a rögtönzött robbanóeszköz marad, a sikerek folytatásához a SEAL-eknek továbbra is szükségük lesz az acélidegekkel rendelkező tűzszerészekre.
NavySEALs.hu
ÚJ CIKK

Acélidegek: haditengerészeti tűzszerész
Új kép
Új videó
Új könyv